Karácsony elé

viskóban mécses

villában kristálycsillár –

ég a gyertya ég...

soványka kenyér

álmokat sző a nyomor –

terülj asztalkám

egyiken bunda

másikon szakadt kabát –

elszabott mérték

könyörgő ének

apró sír a dobozban –

aluljáró blues

megdermedt cipők

korgó gyomrok a téren –

„quo vadis” uram

A kép forrása: Pinterest.

Hobo és Ghymes – Koldusok

💬 „A »quo vadis« latin kifejezés, melynek jelentése »hova mégy? « vagy »merre tartasz? «.
Fogalma szerint a kérdést általában olyan helyzetekben használják, amikor valakinek el kell döntenie, hogy merre folytassa az életét, vagy hogy milyen irányba haladjon egy adott helyzetben. Gyakran használják filozófiai vagy társadalmi kontextusban is, például amikor az emberiség jövőjéről vagy a társadalmi fejlődésről beszélünk. A »quo vadis« tehát egyfajta kihívó kérdés, amely felveti a döntéshozatal és az irányváltás szükségességét.” [forrás: nonprofitmedia(pont)hu].

A „quo vadis” bibliai eredetű, ezen kívül Henryk Sienkiewicz irodalmi Nobel-díjas lengyel író híres regényének címe is.

(A haiku 5-7-5-ös szótagszámú sorokból áll. A haikura és a versformákra is érvényes, hogy a szótagokat kiejtés szerint számoljuk.)

keretben

lélekpaletta

telített festővászon

szférák zenéje

Kép – Pinterest

Llaszlo Kiss – Kép (Image)

Napvilág Íróklub  >>> itt

vonatunk

mennyi rejtelem

minden értünk születik

egyik sorspecsét

Kép – Pinterest

Pál Utcai Fiúk – Gólya

ébredés

hajnal nyújtózik

ölelkezés a nappal

csillagokig ér

*

bőkezű reggel

szellőposta levélben

virágillatok

*

rózsaszín álmok

kacér eget zengenek

táncol a remény

Kép – Pinterest

Kép – Pinterest

Kép – Pinterest

Omega – Hajnali óceán

Napvilág Íróklub >>> itt

lélekoázis

sivár sivatag

szemtükörben az éden

lélekoázis

*

tengernyi álom

csak harmatcsepp az élet

tűnő párafolt

*

minden jegy elkelt

a sorspillangó szárnyán

repül az idő

Kép – Pinterest

Kép – Pinterest

Kép – Pinterest

Enigma – Return to Innocence

Napvilág Íróklub  >>> itt

négykezes

elvakít egy láng

kottám titkain táncol

örök fénytörés

((MK))

Kép - Web

Position Music - Refraction 
(Epic Music - Dramatic Emotional Powerful)

Napvilág Íróklub  >>> itt

kupola

szökevény tegnap

százszorszép szikráival

betakar az éj

Kép - Pinterest

Beethoven - Moonlight Sonata (1st Movement)

ajándék

a jövő kelyhe

életfáját öleli

kagyló burokban

Playmobil Gyöngykagyló - Éjszakai fény

"A csinos sellő különösen értékes gyöngyöt talált a tenger mélyén.
Finoman felemeli a nagy kagylójába,
ahol biztonságos helyen lehet.
A gyöngy erős fénye
messze megvilágítja a tengert."

Slow and Sexy Blues Music Complitacion 2017
(Reupload)

1 Dalt hozok

Az ösvény még a régi, mohos sziklaszirtek között szabad az átjárás, bár ma már több helyen emberalkotta. A táj igéző, hamisítatlan gyönyörűség, mesélni akarna, de minden próbálkozására ugyanaz a válasz: régi, elavult, más szelek járnak.

Hiába könnyeznek a fák még a színpompás nyárban is, a zöld már nem ugyanaz. Nem kopott el, inkább aranylóbban tündököl, ám nem lelik meg többé magukban, aki egykor bennük élt, beléjük rejtőzött.

A völgy tölgyfákkal ölelt csodás ösvényein párok andalognak, egymás kezét fogva jelzik az összetartozást. A nyári libegő-felvonóról örömkacaj, gyerekzsivaj hallik. Ilyen a Világ Közepe ma.

Hogy miként sóhajt ott a lomb nyár derekán, amikor sötétzöldbe veszett hitén elhajol, csak kevesen tudják, s ha füttyent egy dalos madárka, hogyan rejti el titkos bánatát lelkében, valahol.

Aztán a víz, az a völgyi hűs patak, mely szelíd szólamokkal ontja csörgedező ígéretét, s abban ott a hangja annak is, aki büntetlenül tékozol.

Egy dalt sugall a táj, éppen azt a dalt, melyet már rég megkomponált az élet.

Szólni kellene a fáknak, szélnek, esőknek is, amikor cseppekben tisztítanának, hogy az ő daluk csak szép ígéret, helyettük más énekel.

A dalt csakis te hallhatod úgy, ahogy eldúdolják büszke fák, hegyormok, éltető, illatos avar, hűs, sebes patak, karéjos tölgylevél sötétzöld ígéretével, s még a virgonc vadvirágok is örök, igéző illatukkal a fű simogató selymén, ahol elveszett lelkek ölelkeznek.

Az élet hangján szól e dal, és nem ma írt zene.

Egy dal, a hangomon. A DAL.

árnyakra fények
dús tölgyekbe karolva
holnapot írnak

 Epélny - Síaréna - Holle Anyó Panziója

(saját albumból)

Epélny - Síaréna - Holle Anyó Panziójánál

(saját albumból)

Michel Pépé - Retrouvailles - Elixir d' Amour

Napvilág Íróklub  >>> itt

nektár

tavasz illatán

lélek a lélek felé

tárja szárnyait

Edafelicia születésnapjára

Michel Pépé - Divin Nectar

szégyen

foltos lelkedet

magad alá hantolod

feltámadásra

Szeretek játszani, a verselő játékokat különösen kedvelem.

Ilyen megfontolásból vettem részt a "Kulturált költők társasága" csoport kezdeményezésén.

A mellékelt kép adott volt.

Feladat: haiku

Téma: szégyen

Nem vagyok gyakorlott ebben a formában, ezért dupla öröm, hogy a zárásnál az én haikum kapott kiemelést.

Napvilág Íróklub  >>> itt

Kankalin (Edának)

Szent Péter kulcsán

áldott kezek balzsama

lélek-ölelés

Ajándék Tóth Edit Magdolna Edafeliciának a Kankalin c. csodálatos virtuális grafikájáért.

Tóth Edit Magdolna Edafelicia: Kankalin

Tóth Edit Magdolna Edafelicia: Lélek-ölelés

Frédéric Chopin - Spring Waltz

Köszönöm szépen, Eda! :)

1 Dalt hozok

(Az út érzékelhetetlen, érdektelen: sivár, alélt-aszfalt. Kátyús és kietlen. A járgány magától szalad: robot, irányítás nélkül eltalál oda, ahova ösztönből is sűrűn navigálják. A kilométerek egyre kopnak, az emlékek párhuzamosan halványodnak velük, bár félelmetes meghatározói az agynak.)

Az ösvény a régi: mohos sziklaszirtek között szabad az átjárás, bár ma már több helyen ember-alkotta.

A táj igéző, hamisítatlan gyönyörűség, mesélni akarna, de minden próbálkozására ugyanaz a válasz: régi, elavult, más szelek járnak.

Hiába könnyeznek a fák még a színpompás nyárban is, a zöld már nem ugyanaz. 

Nem kopott el, inkább aranylóbban tündököl, de nem lelik meg többé magukban azt, aki egykor bennük élt, beléjük rejtőzött.

A völgy tölgyfákkal ölelt csodás ösvényein párok andalognak, egymás kezét fogva jelzik az összetartozást. A nyári libegő-felvonóról örömkacaj, gyerekzsivaj hallik.

Ez a Világ Közepe ma.

Hogy miként sóhajt ott a lomb nyár derekán, amikor sötétzöldbe veszett hitén elhajol, csak kevesen tudják.

Azt is, hogy ha füttyent egy dalos madárka, hogyan rejti el titkos bánatát a lelkében, valahol.

Aztán a víz, az a völgyi hűs patak, ami szelíd szólamokkal ontja csörgedező ígéretét, s amelyben ott a hangja annak is, aki bűntelen tékozol...

Egy dalt sugall a táj, és éppen azt a dalt, amit már rég megkomponált az élet.

Szólni kellene a fáknak, a szélnek, esőknek is, amikor cseppekben tisztítanának, hogy az ő daluk csak szép ígéret, mert helyettük más énekel.

A dalt csakis Te hallhatod, úgy, ahogy eldúdolják neked a büszke fák, hegyormok, az éltető, illatos avar, a hűs, sebes patak, a karéjos tölgylevél sötétzöld ígéretével, de még a virgonc vadvirágok is örök, igéző illatukkal és a fű is, simogató selymén, ahol elveszett lelkek ölelkeznek.

Az Élet hangján szól e dal, és nem ma írt zene.

Egy dal, a hangomon. A Dal.

árnyakra fények
dús tölgyekbe karolva
holnapot írnak

Eplény – Síaréna – Holle Anyó Panziójánál

(saját albumból)

Eplény – Síaréna – Holle Anyó Panziójánál

(saját albumból)

Michel Pépé - Omniprésence

Napvilág Íróklub  >>> itt

ajándék

a jövő kelyhe

életfáját öleli

kagyló burokban

@-}---

Kép - Pinterest

Életvirág - Ylen Morisot szőttese

ajándék

a jövő kelyhe

életfáját öleli

kagyló burokban

Ylen Morisot - Életvirág
(szövéssel készült kép)

Slow And Sexy Blues Music Complication 2017

Napvilág Íróklub  >>> itt

Madárdal

Neked szól minden ének, kórusba kívánkozik az évszakok mesés madárhada. Néhol kicsit hamiskásba hajló, itt-ott disszonáns, bár lelki zenéje tökéletesen tiszta.

Egy szólam örökké tiéd, melyet mindig magadénak mondhatsz, ám csak te hallhatod, ha megtalálod. Nehéz kiválasztani a hivalkodó, a sablonos és az elveszett közül, mert míg az egyik harsány, másik fakó, addig a harmadiknak félve fáj beléd a hangja. 

A gyilkos nyárban is frissen ébred minden madár. Egyikük virgonc, a másik dúdolva dédelget, derűbe hajtana. 

Hát nem tudtad? 

A madarak mind érted énekelnek, miközben tollruhájuk temérdek színben pompázik, avagy mindvégig szürke marad.

A ruha? 

Nem az teszi őket, hanem a dal maga. 

A nyár mindig igéz, az újabb idéz, a legújabb kuszál, hát nyisd ki jól füled apró érzékeit!

Légy részeg hallgató, de mindvégig csend vegyen körül, hisz csakis akkor hallhatod meg saját madarad üzenetét. Ne félj, mindig lesz tér, zene, mint ahogy a harmónia és a visszhang is örök.

Nehéz madárnak lenni, mert nehéz a dal. Törékeny szárnyakkal kell röpíteni azt, aki kétkedve hallgatja a muzsikát, pedig még a fényt is hangjegyekre váltja, hogy attól a szél is szólamokban lengedezzen.

Hallod?

nyárutó zenél
szomjazó madárdala
belülről hallik

Kép: YouTube videóról

(Arrival the Birds – The Cinematic Orchestra)

Arrival of the Birds – The Cinematic Orchestra

Napvilág Íróklub  >>> itt

zafír

kócos nyár üzen

titkos színnel írt szavak

görnyed jégcsapom

*

szűrt szellő suhan

tört orcát cirógatón

lélekbe sodor

*

zöldek susognak

smaragdba hull az élet

erre nyitni kék

*

zafír az égbolt

szemedben tükörképe

már nincs menekvés

*

pacsirta ujjong

fohásza messze hallik

süket fülembe

*

hasad hajnalom

virágot bont az éjjel

derengő dalon

*

zafír lett a köd

zafírt fest a titkos táj

zafír szemeddel

Thomas Bergersen - Colors Of Love Extended

Napvilág Íróklub  >>>klikk

FullExtra  >>>klikk

Holnap Magazin  >>>klikk

.

horizont

beoson az éj

csellengő csillagával

lélekből szakít
*

halovány a hold

sápadó tekintete

csendjébe merül

*

égi szegecsek

pillogó fényeikkel

bőrbe karcoltak

*

éj-nap határon

láthatatlan linea

óvom álmait

*

horizont fénye

harmatos hajnalával

magában felejt

*

ég és föld között

járható labirintus

madárdal hallik

*

tündöklő a nap

szerény szikrákat szórva

mosolyogni mer

Kovács (Blade) Attila – "Aranycsík"

Michel Pépé - Omniprésence

Napvilág Íróklub  >>>klikk

FullExtra  >>>klikk

Holnap Magazin  >>>klikk

Szárnyak

Szárnyakat ragasztasz. Olyan szárnyakat, amelyekkel úgy repülhetek, hogy biztonságban érzem magam. Gondoskodsz arról, hogy véletlenül se essek Ikarosz hibájába.

Ezermester vagy. A mai világban szinte lehetetlen hasonlóhoz jutni, de nekem megadatott. Szerencsés vagyok.

Óvatosan kibontom gyenge szárnyaim, úszom a talaj fölött. Nem vágyom túl magasra, csak bátortalanul, széttárt karokkal, csendes mosollyal hasítom a levegőeget. Hatalmas belégzés... tüdőtágító sóhaj... lent hagyok minden negatívumot... magamba zárom az éltető levegőt, kacérkodom a ritmusokkal. Élvezem a lebegést.

Ezermester vagy. Szerény, visszafogott, csendes, pedig magasabban repülhetnél bárkinél, mindened megadatott ehhez. Értesz a viaszos szárnyakhoz, a kósza lelkekhez, mestere vagy a szavaknak, ujjaidtól kelnek életre. Energiád végtelen. Két "lapátolás" közt szárnyakat osztogatsz a szárnyaszegettnek, önzetlenül.

Mi ez, ha nem kiváltságos kincs?

Szárnyakat ragasztok neked, hát repülj te is!

elnyűtt avarból
szunnyadó szóvirágok
szárnyat bontanak

A kép forrása: Pinterest.

Kátai Lilla - Mit ér egy dal

Napvilág Íróklub  >>>itt

szinesztézia

szürke árnyakon

alkonyat remegése

betakar a hold

*

fekete lepel

éjem szavával ébreszt

magamba bújok

*

színtelen idő

csorduló fényeivel

el sosem enged

*

zöldülő határ

a szemekben tükörként

életet érlel

*

derűs kékeken

ragyogó nappal árad

bűnös szólamom

*

arany levelek

ezüst húrok hangjain

magányt dalolnak

*

lila levegő

szivárványban füröszti

édes kardalom

*

rózsaszín álmok

kacér eget zengenek

táncol a remény

A kép forrása: Pinterest.

Thomas Bergersen - Colors Of Love

[Orchestral/Word/Uplifting]

Napvilág Íróklub  >>> itt