Tizenkét éve járok az irodalom szépséges útján, olyan ez nekem, mint egy mesebeli kirándulás. Tele van fordulatokkal, mindig tartogat valami meglepetést, mérföldkövekhez érek, melyek más megvilágításba helyezik a költészetet és arra ösztönöznek, hogy álljak meg egy pillanatra, majd haladjak, rójam tovább a kilométereket.
Legújabb mesebeli mérföldkövemhez Homonnai Zsolt által jutottam, aki zenei köntösbe öltöztette Satnyár című versemet.
Elmondása szerint megszólította, különlegesnek találta, és késztetést érzett, hogy megzenésítse.
Nagyon örültem, amikor megkeresett, hiszen akkor már több akusztikus feldolgozásával találkoztam. Tetszett a stílusa, az a csöndes alázat, belső harmónia, ahogy megközelíti és átadja a zenét.
Amikor megkaptam tőle az első vázlatot, beigazolódott, hogy versem a legjobb kezekbe került; hátradőltem, és teljes szabadságot adtam neki, hogy bontakozzon ki, mondja el ő, mit jelentenek számára zenei nyelven a Satnyár gondolatai.
Egyáltalán nem lepett meg, hogy minden szempontból ráhangolódott, s a kész videóról azok az érzések köszönnek vissza, amelyek bennem voltak, miközben a vers született.
Bevallom, annyira örülök ennek a felvételnek, mint egy gyerek. Rengetegszer megnéztem, hallgattam, mindig találok benne újabb apróságokat, amelyektől egyre több, egyre értékesebb lesz.
Kedves költészetet kedvelők és zenebarátok, bemutatom nagy kincsemet, első megzenésített versemet, melyet saját YouTube csatornámra töltöttem fel. Fogadjátok szeretettel!
Még soha nem voltam ilyen formában szerzőtárs, furcsa is felkonferálnom:
Kedves Zsolt, köszönöm neked ezt a fontos mérföldkövet, mely sokat jelent a folytatás szempontjából.
Nagyszerű embert, kiváló zenészt és szerzőtársat ismertem meg személyedben.
Szerencsés utat kívánok neked, további sikereket az életben, és sok örömet a zenében! 😊
Titkon bizakodom, hogy a jövőben sikerül még olyan verset írnom, amelyik nem enged el maga mellett. 😊
Homonnai Zsolt – Horák Andrea Kankalin
Kedves Kankalin! Szívből gratulálok ehhez a közös alkotáshoz, amely a Te fantasztikus verseddel indult útjára, arra épül. Ennek hatására fogtam bele, a sorok vittek előre. Külön megbecsülöm ezt, hiszen a mai rohanó világban oly ritkán állok meg egy-egy verset elolvasni. A Tiédet ott és akkor mágnesreszelékként odavonzva elolvastam. Úgy gondolom, nagyon szerencsés vagyok, hogy találkozhattam a verseddel és megismerhettelek. Köszönöm a sok támogatást, segítséget, mely nekem is nagy lökést ad a további zenélésben. Sok sikert kívánok én is Számodra a jövőben! 🙂 Köszönök mindent még egyszer. 🙂
VálaszTörlésKedves Zsolt, olyan ez, mintha hosszú idő telt volna el, pedig még két hete sincs, hogy rátaláltál a versemre.
TörlésÉn is szerencsés vagyok, hogy megismerhettelek, több okból is. Nagyrészt leírtam fent, de kiegészítem azzal, hogy ez a dal is bizonyítja, hogy a mai irodalomban van helye a kötött formáknak. Sokan avíttnak tartják, és a modern költészetre fókuszálnak, próbálják arrafelé irányítani az olvasók figyelmét is.
Hiszem, hogy egy jól megírt kötött forma nemcsak az alkotónak szabadság, hanem az olvasók is ezt érzik, amikor találkoznak egy-egy darabbal. Az is megerősít ebben, hogy bevonzott a Satnyár, alkotásra késztetett.
A segítségem csak annyi volt, hogy engedtelek kibontakozni, nem befolyásoltalak, inkább megerősítettelek, hogy jó úton jársz. Ezt nevezhetjük támogatásnak. Te tökéletesen azonosulni tudtál a veremmel, teljes nyugalommal adtam át neked, a legjobb kezekbe került. Mindketten jókor voltunk jó helyen, és ebből a találkozásból egy csoda született. 🙂
Ez a dal engem is ösztönöz, utat mutat: sok ehhez hasonló verset kell írnom. 🙂
Én is köszönök neked mindent! Szerintem nem mondok újat: ne feledd, a zene maga az élet! Élj vele! 🙂