Enyém

A vízakna fölött ténfergek,
festetlen a csatornafedél,
de nem bánt igazán, mert inkább
most rád gondolok. Ha itt lennél...

Mi ez, ha nem megsemmisülés?
Hiába hív lajtorja fentre,
én most éppen idelent vagyok,
csak rólad gondolkodok egyre...

és a "rézangyal" ütött, nagyot.
Erdőmbe bújok, fák ölelnek,
hisz ott még számít a tiszta szó,
mert álnok kígyó nem terelget.

Közben húz a blues, elvakít,
s a szikla is zengi azt, amit
az ajkam soha ki nem mondott...

és parfüm illata árad felém, behív,
a terrakotta máz nélkül aranyba nyílt.
Álmodom illatod, színemmel ízbe forrt.



Egy játékhoz kapcsolódtam, ahol tizenegy - csatornafedél, kígyó, megsemmisülés, lajtorja, rézangyal, szikla, terrakotta, ajak, blues, fák, parfüm - szó felhasználásával kellett bármilyen formában alkotni. 
Megpróbáltam, így sikerült. :)