2014. július 18., péntek

Koldulok

Sírni nem tudok. Beitta nedveim,
vizet facsart az átok és a puszta,
s ma bennem áradatba gyűlt, elúszta
csordulásba csent erőm, mi csöndet int.

Amíg a vágyak égnek és ostobán
motoznak éjben, utazgatok le s föl
veled, és ha álmon ért kezed megöl,
ha dobban itt belül, én azt mondanám...

Te úgy mesélsz a hét határon át is,
belém dalolsz, s az égi Manna sírhat,
ha élek, így viruljon tőle más is;

ám itt a vélt gyönyör, amott a Sírhant
gyötör, mert el nem enged, és halálig.
Én koldulok, s e vágy öledbe ringat.

Kép - Web


Secret Garden - Apassionata