Intim

A város

mozdulatlanul figyelt,

majd

egyenként hunyták le szemüket

az álmos ablakok.

Az éjfél

ünnepi díszben hallgatott,

megérintett

ez a különös némaság.

És akkor

mellém szegődött.

Belém karolt,

szótlanul csatangoltunk

a hólepte utcán.

Végre béke,

zaklatott hétköznapok után –

fenséges nyugalom járta át

megfáradt lelkemet.

Hazáig kísért.

Lábujjhegyen léptünk be a házba,

otthonosan érezte magát,

mintha mindig hozzám tartozott volna.

Megszabadultam ázott gúnyámtól,

letelepedtünk a kandalló elé.

Nem beszélt,

csak a tűz pattogott muzsikát

meghitt,

imbolygó fényben.

Hajnalig maradt.

Tudta,

nagy szükségem van rá.

Oltalmába vett,

és gyengéden ölelt

a Csend.

Kép – Pinterest

Intim – Kováts Péter Skorpió videója

Relaxing Guitar Music – Music for Stress Relief

Napvilág Íróklub  >>> itt

Sikátor

Csak ülök...

lábam lógázom az ágyútorony mellett,

mohón ölel a nagykabát.

Tűnődök,

hogy mi vár majd Odaát...

(Ej, ez a december feladja a leckét,

pedig nemrég még nyár karolt,

hát arra gondolok,

ami melengetett és megfogott.

Nem karcos jégcsapok azok.)

Illatozik-e tearózsa ott

lágy sárgáját szemembe szűrve?

Csodáját nem feledhetem,

de most

"tél van és csend és hó és halál".

Él-e szivárvány fönt is,

ami hidat épít ég és föld közé?

Ér-e annyit,

hogy mesémet reménnyel töltené,

és nem maradna semmi kétely,

csak a biztos út?

Még magába fűz a múlt.

Jól jönne egy lámpás,

ami úgy világít,

hogy nem érhet semmi bántás,

csak azt mutatja meg,

ami életet jelent.

Mi az élet?

Személyre szabott darab,

mi örökös színház marad.

Úgy görög belőlem minden szó,

hogy megbújik köztük a való:

sikátorba tévedt vakvilág.

Mi várhat Odaát?

Egy csiga hozzám képest gyors,

hiszen amit adna a sors,

azt túl sokáig rágom,

ezzel elúszik az álom.

"De jó volna mindent, mindent elfeledni",

csak élni, élni, lenni, lenni...

...és egy lenti kis kocsmából

palacsinta illata árad felém,

ez visszaránt

a tél múló üzenetén.

Kép - Pinterest

2017 decembere...

Egy izgalmas feladat, tíz megadott szó: palacsinta, tearózsa, lámpás, sikátor, csiga, fűz, darab, ágyútorony, szivárvány, görög. Ezek felhasználásával kellett írni, szabadon választott formában. 

Az eredeti művem Vakvilág címmel szerepel a tartalomjegyzékben.

2021 decembere...

Leporoltam a Vakvilágot, és mivel jelzéseket kaptam, hogy prózám sokkal inkább vers, megtördeltem úgy is.

Semmi jónak nem vagyok elrontója. :)

(Az idézetek Vörösmarty Mihály Előszó, valamint Ady Endre Karácsony című verséből valók.)

Giovanni Marradi - Shadows

Napvilág Íróklub  >>> itt

Kortalanul

Egy új világ vár,

a béke csendje,

zsivaj helyett zeneszó,

pihenés;

a statisztikákat

könnyed líra váltja,

családi tűzhely,

sürgés a konyhában,

a sütőben sütemény sül –

mennyei illat árad,

és szabadság ölel

a kerti lugas árnya alatt,

virágok lesik szelíd szavad,

mesédtől szépülnek,

mint azok a gyermekek,

akik naponta hallhatták hangodat.

Hajnalban

nyugalom a társad,

teádat ráérősen kortyolod,

terített asztalnál gőzölög az ebéd,

és magadra is lesz időd –

abból sosem elég.

Este

meghitten beszélgetsz,

nézhetsz jó filmeket,

és az éjszaka

nem rémálmot vetít neked,

nem számokat,

rendeleteket –

harmónia lesz mozivásznadon,

frissen ébredsz.

Ki gyermeket tanít,

kortalan marad,

nem nyomja vállát évek súlya,

arcán rózsapír virul,

szeme csillog,

s míg szíve dobban,

nevelni fog –

mosollyal,

amit mindig bőkezűn adott.

A béke csendje vár

s egy új világ.

Szeretettel Somogyi Sándorné Gabinak: Horák Andrea Kankalin

Kép - Pinterest

Kép – Pinterest

Summer Butterflies by Tim Janis

Napvilág Íróklub  >>> itt

A "Jelek 2021" pályázat

Egész évben lubickoltam a költészet örömeiben, ám mindezeket az utolsó hónap megkoronázza, mert csupa ajándék és meglepetés.

Harmadszor vettem részt egy népszerű pályázaton, melyet idén is az Algyői Könyvtár hirdetett meg. Célja a magyar irodalom ápolása, életben tartása, jelet hagyni az utókornak, mai alkotók megismertetése, ösztönzés új művek írására.

Szeptember végén zárult le a „Jelek 2021” pályázat, tegnap este volt az eredményhirdetés, mely a vírushelyzet alakulása miatt online formában került megrendezésre.

A hattagú szakmai zsűri döntése alapján vers kategóriában első helyezést értem el.

Nagyon örülök. Megsirattam a verset is, az elismerést is. Amióta szonetteket és kötött formákat írok, egyik célkitűzésem, hogy bizonyítsam, a klasszikusok élnek, megszólítanak, és van helyük napjaink költészetében. Az értékeléssel megerősítést kaptam, hogy érdemes folytatnom.

Hatvanadik szonettem a győztes versenydarab, mely eddig is nagy kedvencem volt, most gyűjteményem legféltettebb kincse lett.

Nem beszélek róla, megmutatom...

A köd mögött

Köszönöm a szervezőknek a kezdeményezést, a lehetőséget, a szakmai zsűrinek pedig az értékelést! 

Szeretettel gratulálok a többi díjazottnak! 😊💓

Aqua vitae – „Gondola – HANGOSVERS”

Tegnapelőtt nem találkoztam a Mikulással, de azóta minden napra jut valamilyen ajándék, nem is akármilyenek.

Megható és felemelő videós hangfelvételt kaptam Kováts Péter Skorpiótól, nem is igazán jutok szóhoz.

Legutóbb írt versem, az Aqua vitae ihlette újabb versmondásra, mely nekem is a szívemhez nőtt.

Ma jelent meg a Gondola Kulturális Magazin „Gondola – HANGOSVERS” sorozatában. Borzongatóan gyönyörű.

Elérzékenyültem... 😊

 

Kedves Kováts Péter Skorpió,

köszönöm neked, ezt a csodás ajándékot!

Megtisztelő, hogy ismét megörvendeztettél. 💓

„Gondola – HANGOSVERS” cikk >>> itt

Kováts Péter Skorpió – Aqua vitae