Kerül az álom

Menekül a lárma, dübörög a csend,
pihepárnámon éj didereg.
Kétszínű dallal elkeserít,
tenyere jégcsap, nem melegít.

Zakatol a zajgás, vigyorog a hold,
bennem egy démon égbe sikolt.
Reszket a gyomrom, kattog az agy,
zúgja az éjfél, Te távol vagy.

Elakad a légzés, csatakos a bőr,
elinal az álom, összetör.
Könnyem gördül, nyöszörög a hang,
lelkem reszket a paplan alatt.

Sergey Ingatenko - Presentiment of Insomnia

Solidity - Insomnia

Fetrengsz a porban

Eltitkolt szegleted rejtett zugába
mély redőt hasít a gyilkos fájdalom.
Elgyengült testeddel fetrengsz a porban,
fagyos verejték-gyöngy jeges homlokodon.

Sebzett lelked már kutyák martaléka,
de vágyod még a mesét, álmaidat,
s te igaz maradsz így is önmagadhoz,
elnyomva a magányt, mardosó kínokat.

Éjjel némán zokogsz párnádba fojtva,
imákat mormolva, félve alszol el.
Felriadsz neszre, alattomos csendre,
kinyújtott karoddal hasztalan keresel.

Hajnali mosolyod virágfakadás,
de nem láthatja más, csak a torz tükör.
Vigaszt adsz síró árvának, gyereknek,
kacagásod csaló, hamisan tündököl.

Nyúznak a dalok, a gitárhang tépdes,
mindenkit megbántasz és mindenki bánt.
Fel tudsz-e állni? Mert lehúz a lejtő.
Legyőz-e végleg a gyötrő magány?

Kép - Web

Solidity - Insomnia