élet talált rám sok kacat között;
tiéd e szivárvány-világ,
virágot hintenek az őszi fák –
a lombjukat felismerem,
buja ágakon bizalom terem.
Nincsen korlát, csak szabad út,
és fénypompás a biztos alagút,
nekem mutatják a teret
aranyba játszó kandeláberek.
Mohos barlang a menedék,
hol színesbe fordulnak feketék,
s tajtékzó Vihar-tengeren
a szél csendjében nyugalmam lelem –
nincs lárma, árnyak, nincs zsivaj,
egy hang fülembe súgja, “semmi baj”,
s törvénybe írt a nevetés,
majd egy passzust még gyorsan belevés:
“az élet gyönyörű” – s mint a
sors pecsétje, úgy virít a tinta.
Szavakkal vétek mondani.
Valami történt...
VALAMI.
Szia Kankalin!
VálaszTörlésAmikor színesbe fordulnak a feketék, akkor érzi az ember igazán, hogy gyönyörű az élet.
Meg akkor is érzi, amikor egy ilyen verset olvas.
Ez a VALAMI ami történt az ÚJRAINDÍTÁS után, érezhetően boldogabbá teszik a napjaid.
Hűen önmagadhoz figyeltél a szótagszámra, a páros rímek váltakozása hullámzóvá, dallamossá teszik a versed, a pozitív kisugárzása mellett.
Semmi baj :) hogy a végén eltértél ettől, vétek lett volna másként befejezni.
Ez a hasonlatod (passzusod) "az élet gyönyörű” - s mint a sors pecsétje, úgy virít a tinta." nagyon találó. Királyi pecsét a versen.
Örömmel olvastalak.
Szeretettel: Vox
Szia Vox! :)
VálaszTörlésMindegyik versemet szerettem írni, de ez olyan vers, amitől egy hatalmas kő gördült le a szívemről. Ez egy óriási fellélegzés.
Először szabad formát terveztem, de annyira bennem vannak a szótagszámok, hogy akaratlanul is 8-10-esre sikerültek, utána már követtem ezt a rendszert.
A végén szándékos az eltérés. Egyrészt azért, mert onnan kezdtem a vers megírását, az volt az első gondolatom.
Másrészt két 8-assal akartam zárni, mert úgy jobb a lefutása, a tördelést pedig azért változtattam, hogy jobban kiemelkedjen a VALAMI. :)
Bevetettem néhány trükköt, amivel lehet fokozni a hatást. Ezért szeretem az írásjeleket is.
A "királyi pecsét" nagyon ötletes. :)
Örülök, hogy tetszett ez a valami, a törődést pedig külön köszönöm. :)
Szeretettel: Kankalin