régi remények,
próbálod elérni a lehetetlent.
Csillagokkal kergetőznél,
tótágast állnál a Tejúton –
nem az igazin,
csak a képzelet határán.
Kétszer
lépnél ugyanabba a folyóba,
de nem indul a lábad.
Szédelegsz a parton,
az elmúlás hidege fészkeli magát
vékony kabátod alá,
s bár hajadba még nem festett
ezüst csíkot az ősz,
sejtjeidben érzed,
a piktor
nemsokára győz.
Már keveri a színeket.
Karod az ég felé emeled,
kikeleti csodára vársz,
de csak a bősz folyó rohan,
a habokkal tovacsordul az idő –
két kézzel markolnád,
talán jutna még
néhány perc boldogság.
Végül rádöbbensz,
nem csak a folyó más,
vele változtál,
keserű napok érleltek.
Ez megnyugtat,
legalább nem cáfolod
a bölcs igazát,
bár makacs maradtál,
neked ugyanaz a folyó kell.
Új tapasztalatokkal,
archivált álmokkal,
s mielőtt a tengerbe kerül,
könnyed vizével egyesüljön –
csak a képzelet határán.
Kétszer
lépnél ugyanabba a folyóba,
de nem indul a lábad.
Szédelegsz a parton,
az elmúlás hidege fészkeli magát
vékony kabátod alá,
s bár hajadba még nem festett
ezüst csíkot az ősz,
sejtjeidben érzed,
a piktor
nemsokára győz.
Már keveri a színeket.
Karod az ég felé emeled,
kikeleti csodára vársz,
de csak a bősz folyó rohan,
a habokkal tovacsordul az idő –
két kézzel markolnád,
talán jutna még
néhány perc boldogság.
Végül rádöbbensz,
nem csak a folyó más,
vele változtál,
keserű napok érleltek.
Ez megnyugtat,
legalább nem cáfolod
a bölcs igazát,
bár makacs maradtál,
neked ugyanaz a folyó kell.
Új tapasztalatokkal,
archivált álmokkal,
s mielőtt a tengerbe kerül,
könnyed vizével egyesüljön –
időtlenül.
Szia Kankalin!
VálaszTörlésNagyon jó verset hoztál megint. Gyarló az ember és sokszor vágyakozik lehetetlenre, szeretne visszahozni olyan perceket, ami kellemes, örömteli volt számára.
"Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba" - mondta Hérakleitosz.
Minden állandó mozgásban van. Minden változik. A folyó is mindig más. Tovafolyik. Amikor a pillanat, a perc elmúlt, már sajnos nem hozhatjuk vissza. Pedig de sokszor szeretnénk újra ugyanabba a folyóba lépni.
A záró szakasz nagyon tetszik. Makacsság ide, vagy oda, ha ugyanazt a pillanatot nem is élheti át kétszer az ember, a hasonlót megteremtheti.
Jó volt olvasni a versed.
Szeretettel: Vox
Szia Vox! :)
TörlésAz utolsó változat óta még legalább öt helyen finomítottam rajta, de ahogy ismerem magam, a maximalizmus még nem enged megállni. :)
Ami a folyót illeti: szeretnék ugyanabban a mederben maradni, az áradat meg majd sodor, nem ellenkezem.
Pillanatok sokaságát veszítjük el toporgás miatt, ezt nem lenne szabad engedni.
Máris megkedveltem ezt a versemet, pedig ilyen hamar nem szoktam. Változom. :)
Örülök, hogy neked is tetszik.
Köszi, hogy írtál ide, a meót pedig külön is! :)
Szeretettel: Kankalin
Kedvelem én is. Nagyszerű lett. Az apró kis finomítások még gördülékenyebbé tették.
TörlésIsmersz: addig nem nyugszom, amíg valami megállít. Azóta egy helyen javítottam, de már nem nyúlok hozzá, harmonikusnak érzem. :)
Törlés