álmodón, a léha holdfonat mögött.
Szálló szirmain a fátyol dalra fönt
akkordot remeg, de lent a húr halott.
Tántorít a csend, eldúdolom, hagyod.
Éjbe tűnik éjem, mélyre költözött.
Zengi dallam-ír, csitítja száz öröm,
lélekből mereng egy rejtett szólamon.
Szél röpíti így a kósza dallam-árt,
rétek bársonyán vidítva jár a fény,
létem káoszát a húr sem érti már,
sírja énekem, de méz az ébredés.
Gitár zengi fönt a néma látomást;
csitt kicsit... a hold melódiát zenél.
Frank Sinatra - Moonlight serenade
Az első szonettem, ami aLéb nélkül nem jött volna létre, bár itt-ott még sántikál.
Köszönöm, aLéb Tanár Úr! :)
Köszönöm, aLéb Tanár Úr! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése