2024. március 28., csütörtök

Tabula rasa

Mocsokban ébredtem,
mégis tiszta maradtam,
hiába öntöttek küszöböm elé
annyi szemetet.
Esténként hazugság vetett nekem ágyat,
s ijesztő álmokat látott a kerevet.
  
Üres reggeleken sovány volt az étel:
„kötelező” indításként
kaptam néhány kopírozott szót,
a főfogással más lakott jól.
Korgó gyomorral émelyegtem –
eljött a böjt ideje.

Mosolyogva lépek át az újabb
szeméthegyeken,
már csaknem plafonig ér a szenny,
mégse verem falba fejem,
eltakarítom az akadályokat,
közben hallgatok, nyelek nagyokat,
hogy lelkem könnyebb legyen.

„Tiszta udvar, rendes ház” –
falvédőszöveg, mégis igaz.
Udvaromat már rég belepte a gaz,
ide nem elég fűnyíró,
szakképzett kertész kell,
hatékony gyomirtó…

de tavaszi napfény fürdet sugaraival,
csendes eső mossa fáradt lelkemet,
s maradt még hófehér lapom,
melyre színesebb életet festhetek.


A kép forrása: Pinterest.

2024. március 12., kedd

Csalóka

Szomorkás a reggel,
Te nem vagy itt,
én sem vagyok ott.
Tótágast áll bennem a tavasz,
esőfelhők gyűlnek –
csalókának tűnhet,
de nem az.
Az ereszről már csordul is a víz,
cseppek kopognak ablakomon,
és nem tudom, hova lettem
ezen a márciusi kedden,
bent rekedtem az idő labirintusában.
Maradok még,
nem kutatok utat,
nem kell kijárat,
inkább elhagyom magam.
Jó megbújni felhőim között
s érezni,
hogy szívembe költözött
az Eső.


A kép forrása: Pinterest.