2010. október 1., péntek

Ősz hunyorog

Árnyak dúlnak, fények halnak,
felhőpingált napba martak.
Levél remeg, holt ág reszket,
zajba zártan létvesztettek.

Hörög a lomb, sápadt sóhaj,
ősz hunyorog múló dallal.
Madár gubbaszt, szűkölt ének,
rejtegetnék messzeségek.

Érzék-torzan éned retteg,
perc a percre órát enged.
Magány kínnal zordan mordul,
sáridőben harang kondul.

Egek könnye marja arcod,
kopott lelked fényért kapkod.
Tavaszt vágyó illatárral
meddőn megbújsz a világgal.

Kép - web

A fenti verset a következő zene ihlette:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése