beoson az éj
csellengő csillagával
lélekből szakít
*
*
halovány a hold
sápadó tekintete
csendjébe merül
*
égi szegecsek
pillogó fényeikkel
bőrbe karcoltak
*
éj-nap határon
láthatatlan linea
óvom álmait
*
horizont fénye
harmatos hajnalával
magában felejt
*
ég és föld között
járható labirintus
madárdal hallik
*
tündöklő a Nap
szerény szikrákat szórva
mosolyogni mer
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése