2021. január 11., hétfő

Szemfényvesztés

Aki folyamatosan hazudozik,
mindenkit elveszít. 
Mindenkit! 
A hazugsággal szemben nincs gyógyír, 
a csönd mindennél beszédesebb – 
legtökéletesebb mellébeszélés 
a hallgatás, 
amit pedig elveszítesz, 
már hiába siratod. 
Szemfényvesztés tükrében 
elveszek, 
és hol az ölelés?, 
nehezen viselem, 
ha valaki 
bohócot csinál belőlem. 
A megbecsülést ki kell érdemelni, 
azt állítják, 
akik értenek hozzá – 
nincs helye 
hisztinek.
A szemfényvesztésnek vége, 
nem elég a látszat, 
sosem az a bűnös, 
aki a hamisság ellen lázad! 
A mellébeszélés árkaiban 
elpusztul mindenki, 
ennyi hazugság hallatán 
szégyellik magukat a szavak – 
igen, ilyen idióták a pasik. 
Az igazságnak egy arca van 
és tiszta tekintete, 
a valóságot 
csak a valósággal lehet megjeleníteni, 
de ki olyan bátor?
Ahhoz szeretni kellene.

Semmi sincs ingyen,
hát, megfizetem az árat,
állok az esőben, hallgatok –
mondhatnám azt is,
köszönöm, jól vagyok.

Kép - Web

A "Szemfényvesztés"  D. Z. több kiváló versének ollózott gondolataiból született, 
melyek megmozgatták fantáziámat  a kiragadott sorok egy önálló művé álltak össze.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése