Íriszedben

A kerti bútoron csalóka fények,
fejed fölött aranyba ring a messze,
egy új tavaszba hív pacsirtaének,
s a nap simítja színeit kezedre;

felém hajolsz, az életet meséled,
velem kacagsz, vidít pimaszkodásom,
s a sorsom útja íriszedbe téved,
puhán magába rejt a drága bársony;

csacsogni volna jó, örömre járva,
ölelni kell, ha szívbajunkra balzsam,
de csókpecséted ajkaim lezárja,
erembe reszket élet írta dalban;

tekinteted nyilával eltalál,
szemed tüzén elégni szép halál. 

Gerendás Paula - Tavaszi szerelem (olajfestmény)

David Gilmour - And Then

Íriszedben – Kováts Péter Skorpió videója

Napvilág Íróklub  >>> itt

Hang-jegyes

Dacolva durva tegnapok jajával
a mollra dúr simul, dalos beszéd,
letörli könnyeim hadát ma pár dal,
lemossa zord időm zavart neszét;
a mikrofon szerelmesem - ha szárnyal,
magány szalad s az élet is de szép…
oázisom melódiája váltig,
kapaszkodom zenémbe, mindhalálig.

Kedvenc éneklős képem: "A zene bűvöletében"

A vers akrosztichon-oktáva, egy játékos feladatra született

a FullExtra irodalmi portálon.

A klubban (saját albumból)

A klubban (saját albumból)

A klubban (saját albumból)

A zene bűvöletében

Napvilág Íróklub  >>> itt

Eldúdollak...

Csordogál az ősz, bár dereng még a nyár,
sziporkáit szórja, de már erőtlen.
Múló dalba hull halomnyi csillagár,
a hangjuk lebomlik fakó felhőkben.

Bennem úgy borong az élet, hogy zenél,
mert akkordokat bont bensőd varázsa;
szólni nem merek, hogy mindig itt legyél,
álmomat vigyázd, s ügyelj a parázsra.

Elénekellek. Dalomban tiszta hit,
a hangjegyek tudom, vénádba folynak;
a szólamok suhannak és nem hamis,
mert összecsendül mind, talán ha holnap

dúrokat is szórok, ritka szépeket,
a tölgyek lombja lengedezve hinti,
s ha bús szemedből szitálnak kék egek,
én is ott leszek a könnyedben mindig.

Eldúdollak. Mollok magánya nem árt,
világod válaszát is értem, szavam
kacag, elér egészen, lelkedbe zárt
etűd ez s örökre szól, Tiéd marad.

Csordogál az ősz, bár dereng még a nyár,
sziporkáit szórja, de már erőtlen.
Búvó dalba hull halomnyi csillagár,
a hangjuk fényfolyam, fakó felhőkben.

Kováts Péter Skorpió előadásában

Kép - Pinterest

Kováts Péter Skorpió - Eldúdollak

Secret Garden - Sometimes when it rains

Napvilág Íróklub  >>> itt

A Bolondhoz...

Kincs után kutatsz magadba mélyedőn,
zenét találsz, a múzsa nem illan el.
Dalolni hív a húr, érte könnyezel,
hangja tompa éle, érce rengető.

Ne sírj bolond, te énekelj merészen,
tegnapért dalolj, a kósza lelkedért,
tiéd a hang igéje, szállj könnyedén,
sikolts a mára most, s a holnap üzen.

Tűrd a dúrokat, ha téged féltenek,
letűnt világ jaját hogyne értenék!
Bízva nyílni hívnak tréfa-hangjegyek...

ölbe vond a mollt, pihentető, ne félj,
üvöltik feléd a néma hangszerek:
énekébe zárt az ősi szenvedély.


A Bolond én vagyok... 

Saját fotó

Signal együttes - Mit tehet egy lány? (Koncz Zsuzsa)

Napvilág Íróklub  >>>klikk

FullExtra  >>>klikk