Tisztán

Mielőtt ide betérsz,
fürdesd tisztára lelked,
cseréld ünneplőre
hétköznapi gúnyádat,
mert tiszták a szavak,
melyek itt várnak.

Bánat magvából csíráztak,
fájdalom érlelte őket,
könnyek öntözték –
keserű könnyek,
melyek mézízűvé váltak,
s a költészet fényében
növekedtek a hajtások.

Keress nyugalmat,
csendes békét,
gyógyírt bajaidra –
olyan búvóhelyet,
amilyet nekem jelent
ez a menedék.

Ne legyen benned
ártó szándék.
Legyen ajándék
ez a néhány morzsa –
betűkbe, hangjegyekbe rejtve
emberek sorsa,
talán te is megtalálod
sajátod.

Látod,
ilyen egyszerű ez.
Szólhatsz hozzám,
de csak emberi nyelven szólj,

ne dúld fel
lelkem nyugalmát.
Bármikor nyitsz rám,
én mindig ünneplőben várlak,

tisztán.

Kép – Pinterest

Giovanni Marradi – Forever Beautiful

Napvilág Íróklub  >>> itt

Menedék

Ha már kivet magából
a világ,
menekülj el oda,
ahol senki se lát,
szabadra tisztulhatsz
kötöttségek nélkül,
pezsdülnek sejtjeid,
lelked beleszédül.
Nincs, ami határt szab,
hangok szárnyán szállhatsz,
bárhova repülhetsz,
a könnyed felszárad,
vagy épp útjára ered,
gyöngy patakká válik,
ahogy neked jó.
Nincs ilyen társ másik.

Túl a sártengeren,
túl mocsaras réten,
túl emésztő gondon,
túl a sötétségen,
túl a kétségeken,
minden hazugságon,
magasra emelkedsz,
s a szíved kitárod,
mert soha nem csal meg,
nem viaskodsz vele,
neki adod magad,
és örök hűséget fogad

a Zene.

Kép – Estas Tonne (Pinterest)

Estas Tonne – Fusion (Internal Flight variation)

Live in Zurich, 2022

Napvilág Íróklub  >>> itt

Valami történt...

Átsejlő szürke köd mögött
élet talált rám sok kacat között;
tiéd e szivárvány-világ,
virágot hintenek az őszi fák –
a lombjukat felismerem,
buja ágakon bizalom terem.
Nincsen korlát, csak szabad út,
és fénypompás a biztos alagút,
nekem mutatják a teret
aranyba játszó kandeláberek.
Mohos barlang a menedék,
hol színesbe fordulnak feketék,
s tajtékzó Vihar-tengeren
a szél csendjében nyugalmam lelem –
nincs lárma, árnyak, nincs zsivaj,
egy hang fülembe súgja, “semmi baj”,
s törvénybe írt a nevetés,
majd egy passzust még gyorsan belevés:
“az élet gyönyörű” – s mint a

sors pecsétje, úgy virít a tinta.

Szavakkal vétek mondani.

Valami történt...

VALAMI.

A kép forrása: Pinterest.

A kép forrása: Pinterest.

Giovanni – Marradi Forever Beautiful

Gerendás Paula - Affinity (olajfestmény 70x50)

Berlin - Take My Bearth Away

Napvilág Íróklub  >>> itt

Álmodtam, nagyot...

Álmodom. Vonatra szállok holt magam,
nem érdekel a kor, csak futok feléd.
Éj uralkodik s a balga hold csorog,
erőm is elhagyott, de van még mesém.

Hajam kerge kóc, magába sír a szél,
verejték borzong bőrömön; hunyt remény?
Süket fülembe zajt zihál az élet,
s rémülten rontok a tűnt vonat felé.

Félelem gyötör, a sínek közt járok...
muszáj elérnem, még ma fel kell szállnom;
hímes szavak szólnak, új hit ad erőt,
nem állít meg egy elmosódott lábnyom.

Karom kinyújtom és lám, már elérem,
ujjamból vér serken, a körmöm szakad,
de élek még, és csodás ez az álom,
tíz körömből vérzőn sajdul titkokat.

Minden ízem reszket, felkapaszkodom.
Nem árthat vér, mocsok s a lassú égés.
A vagon lépcsője már menedékem,
lélegzem, hát elúszik minden kérdés.

Mindjárt érkezem, s a peronra állok.
Tán még ott leszel, szemedben könny ragyog,
s én néma könnyel foltozom az álmod...
A bölcsek azt súgták, álmodjak nagyot.

Kép - Web

Requiem for a dream Soundtrack

Napvilág Íróklub  >>> itt