Fantáziálom

Amint leszáll az est, szobám falára
vetítelek, s velem leszel ma éjjel;
megálmodom, hogy ölsz a szenvedéllyel,
s ölelsz magadhoz úgy, miként az árva,

a pille párna elpirulva látja,
s az ablakon szökő parányi fényjel
benéz közénk, de nem szakítja széjjel
az ajkaink, habár busás az ára.

De jaj, felébredek kihűlt magamban,
hiányod ég, patakja marja bőröm,
hajam csatak; ma nélküled maradtam,

pedig tudom, ha érkezel, nagy Ő jön,
de félhomály mögött üres falam van,
s Te nem vagy itt, hiába képzelődöm.

A kép forrása: saját album.

Secret Garden - Appassionata

Napvilág Íróklub  >>> itt

Az Élő Magyar Líra Csarnoka   >>> itt

Még álmodom ébren...

Elhaló hangodat álmodom ébren,
lopva tolakodik, rám települ,
mint rebbenő fűszál alkonyi réten,
vagy csillagvándorlás, nesztelenül.

Könnyeim zúdulnak hegyi patakként,
vájnak a lelkemből bús szeletet,
hisz minden cseppben az ízedet érzem,
így váltja való a képzeletet.

Bömböl a gitár, nyekereg a húr is,
habfehér teste csak téged kíván,
tombol a vérfolyam, éhes az élet,
zenédre lakna jól, poklom kínján.

Tompul az agyam néma sötétben;
ordít a csend, vele zúg a homály,
arctalan fantomok kergetik egymást,
zokog a pengető, sír a magány,

vinnyog a tremolo, jajdul a Marshall,
csacska reménnyel az égre kiált.
Nehezül a szemhéj, átfon egy sóhaj...
"Idefentről majd vigyázok rád."

Kép – Saját fotó

Gary Moore – Adagio (music video)

Kép – Saját fotó

Napvilág Íróklub  >>> itt

Illatod

Úgy hiányzol! Itt a vesztes február
nyomára március mesél virágot,
de még a tél az úr, pedig gitárod
esdekel, s ütemre fűzi Új Ruhám;

a szólamok nem érnek el, hiába
hinted őket, ám a képzelet hevít,
szalagkopott a film és a félreírt
jelen, halálba hullt jövőnk imája.

Lám, fizetni kell az Élet asztalán;
kőkemény a sarc, az ára ég felett,
és az óra körbe-körbe jár tovább,

míg az éjbe kúszik édes arcszeszed;
megálmodom, s még bezár az illatán,
bár se Kép se Hang, a Szó is elveszett.

Saját fotó

Righteous Brothers - Unchained Melody (Ghost)

Napvilág Íróklub  >>> itt

holdfénybe merülten...

szende szellő szökik a pusztán
kerti magányra köszön az est
éhes fuvallat borzolja bőröm
hevül az arcom reszket a test
szédülve süllyedek sóhaj-aléltan
holdfénybe merülten - kerülve bár
fátyolos szememmel csodára várva
képzetem keringő dallama jár
bénán bódító büszke szólamokkal
zengő dallamban pezsdítő futamok
ölel az éj már titkok leple alatt
magamba zárom s mélyen hallgatok

Beethoven - Moonlight Sonata

képzelet

éber álmaimban elborít a mámor

kába vágyaimmal szelíd Éj ölel

simítva borzongó éledező testben

nyughatatlan lelkem csendben ünnepel

sikoltok hangtalan éjszakámba bújtan

ernyedten ujjongok meglelt hajnalomon

reszkető tenyere cirógatja arcom

rettegve menekül félelem fájdalom

egyetlen ébredés némaságba zárva

sóhajommal hozná azt az éji-napot

örömkönny-remegés válla hajlatában

varázsdallá fűzné eltévedt szólamom

Kép - Pinterest

Giovanni Marradi - Dreams