Percvers

Csendes a ház,

egyedül vagyok.

Vártam ezt a pillanatot,

hogy minden gyötrő gondolatom

sorokba rendeződjön,

s ne dőljön belőlem más,

csak könnyed nevetés, 

nem könnyek, nem sírás.

Mély levegőt veszek,
aztán kifújom,

sóhajom utat talál,
fürge ujjaim máris
kopognak a laptopon;

a zene ideális,
lírai futamokban hallgatom,

hogy közelembe férkőzik, 

s megérint 

az élet,

a hangjegyek
lelkemig érnek.

Percvers születik, 
csak tízpercnyi merülés
önmagamba,
s amiről írok,
nemrég kevés-
nek hittem,
mégis, nekem a 

MINDEN.

Titokban ki(s)írom,
ami talán nem is volt igaz,
és magamba sírom
(vissza),
amit úgy dobtam félre,

mintha nem lett volna fontos,
pedig pont most
hasít belém a tudat,
hogy már nem akartam
más utat,
csak ezt az egyet,
az Egyetlent,
hogy vele nevessek 

még harminc évig.

Ez a csodálatos zene csalta elő belőlem a fenti gondolatokat. 

Bekúszott a háttérből, és felszínre hozta a bennem rejlő érzéseket.

Profit

A szabadság

nem feltétlenül jár 

a test fizikai elrugaszkodásával, 

annál előbbre való 

a lélek szabadsága, 

hiszen gúzsba kötött lélekkel 

képtelen az ember szárnyalásra. 

A szabadságról nem elég beszélni, 

kebledre kell ölelni ahhoz, 

hogy elhidd igazát. 

A végtelen türelem nem terem szabadságot, 

de rózsát sem, 

s a rózsa, melynek nem érzed illatát, 

illúzió marad, 

mégis
láthatatlan tüskéket burjánzik, 

melyek véresre sebzik 

rabságban vergődő lelkedet. 

A lélek szabadsága mindennél többet ér. 

Gondold át,
a szabadságnak nem bére, ára van;

fizesd meg,
hogy szabadon szárnyalj –

ne másokért,

magadért!

Kép - Web

Eternal Eclipse – Dawn of Faith

Napvilág Íróklub  >>> itt

A szabadságról

A szabadság nem feltétlenül jár a test fizikai elrugaszkodásával, annál előbbre való a lélek szabadsága, hiszen gúzsba kötött lélekkel képtelen az ember szárnyalásra.

A szabadságról nem elég beszélni, kebledre kell ölelni ahhoz, hogy elhidd igazát. 

A végtelen türelem nem terem szabadságot, de rózsát sem, s a rózsa, melynek nem érzed illatát, illúzió marad, mégis láthatatlan tüskéket burjánzik, melyek véresre sebzik rabságban vergődő lelkedet. 

A lélek szabadsága mindennél többet ér. Számold ki, és fizesd meg az árát, hogy szabadon szárnyalj! Ne másokért, magadért!

Azt mondtad, jövőre szabad leszel. Van még két napod. 😊

Kép - Web

The Best Of Smooth Jazz Guitar

Ár

Zavartan zuborog és kitörni késztet,
de simítva csitítgat belül az ár.
Bódít, mint az erdő mollja várt tavaszon,
míg rügyeket ringat az ébredő fán,

vagy kalászok dala, ha hív aratásra
– kacajba kergetett szökő szólamárny –,
bár hó alá temetett, fagyban is fénylő,
mert életre zsendül a nap mosolyán,

és nyarakat, teleket temetve, zengő
zenékbe csábít majd bölcs énekein,
míg lélek a lélekkel holdfényre táncol
csillaghárfa húrok csend ütemein.

Kép – Pinterest

David Gilmour – And Then...

Napvilág Íróklub  >>>klikk

FullExtra  >>>klikk