Olvaslak...

Bennem
még kék az ég,
de fölém
fekete felhők jönnek,
vakká tesz a sötét,
nyirkos a tél is,
nem talállak
a ködben.

Talán nem is létezel,
csak az elmém képzel el...
pedig élsz,
s a lelkedet is látnom kéne –
sorok közé írtad,
szép szavakba szedted.
Olvasnom kell Téged,
mert megrémít
a csended.

A kép forrása: Pinterest.

Caruso – Hauser (London Symphony Orchestra)