Találtam egy csillagot

Találtam egy csillagot,
Fénye nekem zenél.
Mosolyommal látom,
Mosolyt áraszt felém.

Hold-udvarban játszik,
Szerény és hallgatag,
Szeme barna-bársony,
Nyugalmat osztogat.

Szemöldöke ível
Gáncsos gondok felé,
Gyermeki hitével
Fáraókról mesél.

Lesve-lopva nézem -
Bár nem láthatom Őt,
Szavak nélkül értem
Az elveszett időt.

Felismerem báját,
Érzem igézetét,
Hold-sarlóból búgó
Hangot rebeg felém.

Sóhaját is sejtem
Behunyt pillám alatt,
Sóhajom sejtetem
Titkosan, hallgatag.

Csillagok csillaga
Szavak nélkül beszél,
Csillagban csillogok:
Énekem égig ér.

* * * * * * * * * * * *

Csitt! Csak csendben!
Csillogó csillaggal,
Csillagos csillagban
Csillan a csillámló,
Csillámos REMÉNY!

Alázat

Mosollyal mosdatni
könnyeidet nyelve,
vágyat villogtatni,
mélyen eltemetve.
Hemperegni sárban,
s csillagokban hiszel,
megbújni magányban
embertömeg-közel.

Hallgatni hamiskát,
hol szállnak szólamok,
szűrni fényjeleket,
mik homályban amott.
Kergetni álmokat
soha nem találva,
fejedet meghajtod
szégyenkövön állva.

Küszködni "senkikért"
búdat elfelejtve,
harcolni lelkekért
magadat temetve.
Enyhíteni nyomort
morzsákért cserébe,
áldozni Emberért
örök hittel élve.

Felkutatni kincset
tegnapokba veszve,
visszaadni álmot
kínoktól kergetve.
Hazug hitek hantján
világot rengetni,
mosolyhaddal győzve
igazat hirdetni.

Kő helyett kenyeret
dobni elfeledve
sérelmet és átkot,
szennyet mindörökre.
Patyolatban járni
lelked sértve-bántva,
tiszta eszmét szórni
tömény hazugságba.

Párnán térdepelve
imákat mormolni,
rózsafüzér-gyöngyöt
áhítva morzsolni.
Gyermeket vidítva
méla bánatában
könnycseppet rejteni
szemtükröd zugában.

Zokszó nélkül tűrni,
ha rossznak tartanak,
levegőnek néznek –
csak legyél hallgatag!
Elviselni nehéz,
ha főhajtás nincsen.
Alázatot ismersz,
veled van az Isten.

Zolinak és Gabikának szeretettel (adjon erőt Nektek is)!

A kép forrása: Pinterest.

Lisa Kelly - May it be

Oldani Uram, s oldódni vágyom... ének (Sillye Jenő)

Napvilág Íróklub  >>>itt

még mindig

magányos éjeken magamba zártan
mennyezet-bámulva nem mozdulok
nem hiszel hitemben hitetlen vándor
vad véreddé vált örök örvény vagyok
szomorú szemeddel oly szépnek látlak
lelked a lelkembe így menekül
lelkem a lelkedbe fészkelve szárnyal
óhajos sóhajunk létbe merül
lepkéket kutatok igéző jelként
halk mosolyommal ébresztelek
halk mosolyoddal óvod az álmom
érzéken táncol a képzeletem
vádak és árnyak tűnjenek messze
érezd a sorsot mit így adhatok
ha zongora dallama zendül az estben
halld hogy még mindig veled vagyok

The Best Of Rachmaninoff