aki későn jött közénk,
de sajnos már lélektelen?
Mért kérdezed, hogy merre jár,
aki elvakultan indult el,
s most új csodákra vár?
Mért kérdezed, mi vár még rád?
Tudod, hinni kell, hogy van remény,
bár nincsenek csodák.
Mért kérdezed, mi lesz a tét?
A költő így felelne rá,
ha köztünk élne még:
"Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem."
Van-e más, amiben hiszel,
ha már nem maradt semmi sem?
"Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem."
Visz az út valami felé,
ami nem volt még talán sosem.
Nincs új világ, a régi él tovább,
de hinni kell, hogy van remény,
bár nincsenek csodák.
(Bródy János dalszövege)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése