Adjon Isten még tavaszt! Ki vár sokat?
Hozza vissza élhető világomat!
Szívemben az április,
odakünn a nyár dilis,
aszályt fogan.
Lankadt pusztán kókadok, az út porol,
jól jönne egy csepp eső, mi fellocsol.
Nem elég a melegem,
felperzsel a szerelem,
tüzes pokol!
Mielőtt még lángolok, vizet hozok,
eloltom a pusztító zsarátnokot,
nem is kéne víz, patak,
várom azt, ki rám akad,
s a zálogom.
Pirkadatkor elém áll, letérdepel,
ha elmarad, az se baj, nem érdekel,
visszahívom a telet.
Kinek kell a kikelet?
Ne égjek el!
Ez a vers egy "játékos" feladat eredménye.
Téma: a nyár örömei, kínjai.
A szerkezet a "Kisangyalom" magyar nóta mintájára, ritmusára épüljön:
szakaszonként öt sor,
az első két sor 11-es szótagszámú, 7+4-es tagolásban,
a harmadik és negyedik sor 7-es szótagszámú,
a záró sor 4-es szótagszámú,
az első kettő és a záró sor tartsa a Paeon 2 (U – U U) ritmusképletet,
rímképlet: AABBA,
maximum négy szakasz terjedelem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése