Ma rendkívüli élményben volt részem.
A szolnoki Csillagpor Alapítvány szabadtéri jótékonysági műsort szervezett a nappali melegedő hajléktalanjai számára, melynek – közvetve – én is résztvevője voltam.
Előzménye, hogy két héttel ezelőtt megkeresett Veresné Péter Judit az alapítványtól, hogy szeretné, ha ezen a rendezvényen elhangozhatna Kolduskarácsony című versem, mellyel az „Iskola a határon” csoportban találkozott.
Természetesen igent mondtam, ám megmutattam neki „A köd mögött” szonettemet, melynek témája hasonló, és talán az ünnepek után aktuálisabb. Így került a műsorba ez a versem, melyet Veres Zoltán, az alapítvány elnöke tolmácsolt.
Természetesen igent mondtam, ám megmutattam neki „A köd mögött” szonettemet, melynek témája hasonló, és talán az ünnepek után aktuálisabb. Így került a műsorba ez a versem, melyet Veres Zoltán, az alapítvány elnöke tolmácsolt.
Szívmelengető "online" fél órát töltöttem a lelkes kis csapattal; már az első percekben eleredtek a könnyeim, és végigsírtam a családias hangulatú minikoncertet, annyira meghatott az előadás tiszta érzésvilága, melyet a szereplők apraja-nagyja közvetített.
Szívből gratulálok a szervezők nemes kezdeményezéséhez!
Köszönöm a mai lelki táplálékot! Elraktározom, mert szükség van szeretetre, melegségre – és leginkább cselekvésre, hogy az élet minden ember számára élhetőbb, szebb legyen! 💗
Szívből gratulálok a szervezők nemes kezdeményezéséhez!
Köszönöm a mai lelki táplálékot! Elraktározom, mert szükség van szeretetre, melegségre – és leginkább cselekvésre, hogy az élet minden ember számára élhetőbb, szebb legyen! 💗
A szereplők
