nem is legény, se vőlegény,
mattot
kapott.
Viktóriával egybekelt,
édesanyjától elszelelt,
végleg
férj lett.
nem botlott el, nem tévedett,
talpon
tarolt.
A kis Rugó már nagy ember,
nem rúg labdába, más mester:
bankár
csatár.
Fűnyíró hős is, kőkemény,
jutalma eme költemény,
pimasz
vigasz.
Kétszer harminckét évet még,
Isten éltesse hát Bencét,
szépen
kérem.
Ne érje bánat, semmi baj,
egészség dőljön és kacaj,
az ám,
lazán.
Kerülje kórság, fitt legyen,
Vikivel békés tengeren –
fényben
éljen!
Szerkesztette: Horák Eszter.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése