Mondd,
miért van az,
hogy te csak pihensz?
Hé, nem lehet, mert gyűlnek gondjaink!
És miért van,
hogy azt mondtad "akkor",
majd éljek,
legyen elég erőm, hitem?
Mondd,
miért nem válaszolsz,
ha hiszem,
mikor a szemfödél begyűrt, alig maradtál alul,
s én fölötted akkord vagyok,
de hisz hallod ezt,
hát még mi kell?
Mondd, miért van az,
hogy mindent viszel ennyi év után is?
Sodorsz falig,
és fejem beverve
véres kontroll a felismerés –
nélküled érni fel.
És vannak álmok,
lesz elég hitem,
bármit kibírok a végső napig,
csak engedj,
segíts tovább a pontról,
mert sorvad az időm, s addig élni kell.
Mondd,
miért van az,
hogy
TE,
még mindig...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése