[ha vége van

(evokáció Borbély Szilárd [a lábnyomát című versére)

Ha vége van de mégse nincsen vége

ha vége van hogy elmaradt a rég
ha vége van de nincsen vége végre
ha vége van hogy újra fonja még
ha vége van de függ a pókfonálon
ha vége van hogy átcsomózta rég
ha vége van de mégse nem találom
ha vége van hogy úgy maradna még
ha vége van de összeforrt a cérna

ha vége van hogy gombolyítja rég

ha vége van de van nem ért a célba
ha vége van hogy nincsen vége még.

A kép forrása: Pinterest.

Evgeny Grinko – Valse

💬 Két éve kezdtem közelebbről megismerkedni Borbély Szilárd (1963-2014) verseivel. Kíváncsivá tett, magával ragadott sajátos stílusa, könnyednek tűnő, ám megfontolt egyedi költészete, kötött formáinak szabadsága, rácsodálkoztam ritmus- és szójátékaira, nyelvi megoldásaira, rejtett, mégis nyilvánvaló mondanivalójára, üzeneteire. Minél többet olvastam tőle, annál mélyebben érintett meg, de már első találkozáskor erős késztetést éreztem, hogy én is írjak egy hasonló verset, mint az „[a lábnyomát”. Egy evokációt – olyat, amelyik nemcsak az említett versből életre kelt visszhangom, hanem Borbély Szilárd egyéb stílusjegyeivel kiegészített saját belső hangom. Két évet vártam megszületéséig.

A legmélyebb tiszteletemet kifejezve, emlékét őrizve osztom meg az evokációm alapját képező gyönyörű verset is.

Borbély Szilárd: [a lányomát

A lábnyomát a ritmusát a hóban
a lábnyomát hogy szembe jön velem
a lábnyomát a frissen esett hóban 
a lábnyomát hogy vissza követem
a lábnyomát a ritmusát a léptét
a lábnyomát hogy szembe jött velem
a lábnyomát a cipőinek léptét
a lábnyomát hogy vissza keresem
a lábnyomát a léptek ritmusában
a lábnyomát hogy szembe jön velem
a lábnyomát a vissza ritmusában

a lábnyomát hogy nélkülem megyen.

Borbély Szilárd (1963-2014)

A kép forrása: Pinterest.